Három kutatás, hogy el hidd a gasztropszichológia működik, nálad is!

Egy szupermarketben végzett kísérlet során ugyanazt a hoszteszt hol szebbre, hol csúnyábbra sminkelték. Sokkal többen kóstolták meg az ételmintát, amikor a nő szépre volt sminkelve és akár hiszed, akár nem az ételt is finomabbnak érezték a látogatók.

A táplálékfelvétel mértékét, valamint az ízélményt is nagyban befolyásolják a külső tényezők és a marketingüzenetek.

Lássuk a márka meghatározó szerepét. 200 fő vett részt a vizsgálatban, úgy tudták különböző ásványvizet tesztelnek, ízletességüket vizsgálják, de a palackokban mindenben megegyező csapvizet töltöttek. Az egyetlen különbség a palackokra ragasztott címke márkajelzése volt. A márkajelzés jelentősen befolyásolja az étel-ital ízének megítélését, ami fontosabbnak bizonyul a tényleges, fiziológiai íznél. Ráadásul a legízletesebbnek vélt csapvízért kétszer annyit voltak hajlandóak fizetni, mint az utolsó helyre soroltért.

Amikor a kutatók megkértek 200 vásárlót, hogy rangsorolják az ásványvíz vásárlási szempontjaik fontosságát, a márkajelzést a legutolsó helyre, míg az íz élményt a legelső helyre sorolták. Ekkor működött a racionális döntés, de…

Volt egy egyetemi menzán végzett kísérlet is, ahol két héten át ugyanazt az ételsort kínálták. Az első héten a hagyományos ételnevek szerepeltek az étlapon, míg a második héten egy költő átnevezte az ételeket. A második héten az átkeresztelt ételeket sokkal finomabbnak találták az egyetemisták, ennek megfelelően az ételek forgalma 27 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy drágábban kínálták ugyanezeket az ételeket.

A nyugati civilizációban, a fogyasztói társadalomban élők nagy többsége soha nem tapasztalták meg az éhezést, az evést nem az éhségérzet, hanem egyéb lelki hajtóerő szolgálja.

Az élelmiszeripari kutatások szerint az élelmiszer-vásárlások 70 százaléka nem tervezett, hanem impulzív hatásokra történik… e miatt vásárolunk karácsonykor négyszer annyit, mint amennyi szükséges lenne.

2017-12-07T09:43:22+00:00